Proxxon MB140/S fix

Ezt az fúróállványt olyan precíziós célra találta ki a Proxxon mint a NYÁK fúrás, anno én is erre a célra vásároltam egyet. Csakhogy mióta megvettem, a világ is megváltozott, kiment a divatból az otthoni NYÁK gyártás, mivel megjelentek az olcsó kínai NYÁK gyártók akik 5USD-ért (mai áron 1615Ft-ért) adnak 10db 100x100mm-es kétoldalas, furatgalvános, forrasztásgátló lakkal bevont "standard" NYÁK-ot. Ha ehhez hozzávesszük a 10USD-s szállítási költséget, akkor is még ott tartunk, hogy ha nem szorít minket az idő, akkor nem érdemes otthon nekiállni NYÁK-ot kotyvasztani.

Végülis NYÁK-ot sosem fúrtam vele. Alapjábavéve nem egy rossz szerkezet, az asztala síkra mart alumínium, az oszlop köszörült, 20mm-es acéltengely, minden fémből van aminek fémből kell lennie. Persze mint mindenben, ebben is lehet hibát találni, csak hozzáállás kérdése. Nekem szokott sikerülni.

Ha felteszünk rá egy mikrométert és kicsit megrángatjuk a felfogató gyűrűnél fogva (ahova a fúrót tennénk egyébként), akkor kiderül hogy van egy kevés holtjátéka, olyan +/-0.15mm. Ami azért nem is olyan kevés ha összevetjük pl. egy 0.8mm-es fúróátmérővel.

Itt megjegyezném, hogy valójában nem is a kis fúróátmérőknél okozza a legnagyobb problémát ez a holtjáték, hanem inkább a nagyobbaknál. Mivel a nagyobb fúróknak (gondolok itt >2mm-re, és igen van akinek ez már nagy...) nagyobb a keresztéle, így amíg nem kapnak bele rendesen az anyagba hajlamosabbak a nagyobb elvándorlásra. Tehát ilyenkor a keresztélen táncol a fúró és +/-0.15mm-en belül ezt semmi sem akadályozza, érezhetően rázkódik az egész állvány ilyenkor. Persze ha már megfelelő mélyen belekapott az anyagba a fúró, akkor már magát pozícionálja és a rázkódás is abbamarad.

Honnan jön ez a holtjáték? Nemsokára meglátjuk. A következő képen a kinyúlókar látható, mégpedig fejjel lefelé. A kinyúlókaron gyárilag van egy M4-es imbuszfejű csavar amivel az alsó csúszófelület illesztését lehet úgy beállítani hogy holtjáték nélkül illeszkedjen a függőleges 20mm-es köszörült acéltengelyre. A képen a kinyúlókar alulról van fotózva, tehát itt az alsó csúszófelület van felül, a felső pedig alul. Finoman megmunkált csúszófelületekkel rendelkezik, viszont a felső csúszófelület sajnos nem rendelkezik ilyen illesztés állító csavarral és bizony a gyári illesztés rendelkezik egy kevés holtjátékkal. Mivel nem készült fotó a gyári állapotról, ezért ezen a képen már az általam készített sárgaréz illesztő gyűrű is ott van a képen, amivel a felső csúszófelület holtjátéka is eltüntethető lesz.

A következő képen látható, hogy egy 3mm-es bemarással el lett gyengítve a felső csúszófelület, így egy rá helyezett szorítógyűrűvel finoman állíthatóvá válik az átmérője, ezáltal pontosan hozzá lehet majd illeszteni a köszörült tengelyhez.

A szorítógyűrű az alábbi, OBI-ban vásárolt külső-belső menetes szűkítő idomból lett kimunkálva.

Igazából csak a csavarfej (hatlap fej) részére volt szükségem, úgyhogy vasfűrésszel megszabadítottam a fejétől. Mivel az eredeti idom belső átmérője kicsi lett volna ahhoz, hogy ráférjen az állvány csúszófelületének külső palástjára, ezért innen még egy kevés anyagot le kellett reszelni, az alábbi képen látszik, hogy majdnem az egész menet mélységében el kellet távolítani az anyagot a belső oldalról. Szerencsére sárgarézből készült az idom, így elég kellemes a megnunkálása.

A neheze ezután következett: a csavarfej egyik lapjával párhuzamosan át kellett fúrni az anyagot egy 2.5mm-es fúróval, úgy hogy a fúró lehetőleg az anyag közepén maradjon, ne szakadjon át egyik oldalra sem. Büszke voltam magamra, mert ezt sikerült elsőre elég pontosan megfúrnom, majd ezután jöhetett az M3-as menetfúrás. Miután ez is kész lett, már csak egy sugárirányú bevágás kellett a gyűrűre, hogy a csavarral állítható legyen az átmérője. A kész szorítógyűrű itt látható:

A következő képeken már fel lett helyezve a szorítógyűrű az előzőleg kikönnyített csúszófelület külső palástjára. Szépen illeszkedik is az elképzelt helyére.

Most már mindkét csúszófelület kottyanásmentesen illeszthetó az acéltengelyhez. M3-as csavarral a felső, M4-es csavarral az alsó.

Ezután kénytelen voltam szembesülni vele, hogy a kinyúlókar oldalirányban még mindig túl nagy holtjátékkal képes mozogni. Ugyanis van még egy megvezetése a kinyúlókarnak, egy 5mm-es tengely szintén csúszó csapágyazással. Ennek az átalakított verziója látszik a lenti képen. Az elv ugyan az: a csúszórész (ami egy bronz persely) és az ezt tartó alkatrész egy-egy bevágással ki lett könnyítve és egy megfelelő helyre befúrt M3-as csavarral a bronz persely illesztése állíthatóvá válik a benne futó 5mm-es tengelyhez.

A fenti megoldásban van egy szépséghiba, ugyanis ez az 5mm-es tengely nem köszörült, az átmérőlyének a tűrése sokkal rosszabb mint egy köszörült tengely esetében, valamint az átmérő a tengely mentén sem állandó. Tehát nem lehet olyan finoman hozzáállítani a bronz persely tátmérőjét az 5mm-es tengelyhez, mivel az néhol pontosan illeszkedne, néhol viszont megszorulna. Így ezen a hibáján csak javítani lehet, megszüntetni viszont csak úgy, hogy ezt az 5mm-es tengelyt kicsréljük egy valódi 5mm-es köszörült tengelyre.

Thanks for watching!