Mi újat tud ez a teszt?
Manapság a "modern digitális kütyük" energiaellátásáért többnyire szabályzott kapcsolóüzemű tápegységek felelnek. Egy ilyen eszköznek, mint például egy digitális fényképezőgépnek, egy meghatározott nagyságú teljesítményre van szüksége a működéshez. A beépített kapcsolóüzemű tápegységnek nem okoz különösebb problémát ezt a teljesítményt - az elem lemerülésének pillanatáig - az elektronika számára biztosítani. Tehát amíg az elem le nem merül, bármekkora is éppen az elemfeszültség, mindig képes kivenni az elemből a kívánt teljesítményt. Az ilyen fogyasztó az elem számára úgy látszik mint egy konstans teljesítményű terhelés. Ebben a tesztben egy precíziós, konstans teljesítményű terhelést használtunk az elemek energiatartalmának meghatározásához.
Mekkora teljesítménnyel terheljük az elemeket?
A terhelés minden esetben 1 watt, ez nagyságrendileg egy digitális fényképezőgép teljesítményfelvételével egyezik meg. Ennél nagyobb teljesítménnyel már nem célszerű terhelni ezeket az elemeket, mert annak következménye túlmelegedés, belső nyomás növekedés valamint túl rövid élettartam lesz.
Miért jó ez nekünk?
Azért, mert így összehasonlíthatóvá válnak a különböző gyártóktól származó elemek élettartamai egy igazán nehéz üzemben. Ahogy az elemteszt során egyre több és több energiát nyerünk ki a cellákból, úgy csökken a kapocsfeszültségük is, de konstans teljesítményű terhelés ennek hatására egyre nagyobb terhelőárammal sújtja az elemeket.
Milyen elemeket tesztelünk pontosan?
A teszt kizárólag AA vagy másnéven LR6 (ceruza) méretű, alkáli (tartós) elemekről szól.
Meddig nyúzzuk az elemeket?
Amíg a kapocsfeszültsége le nem csökken a gyártók által megengedett 0.8V-ra. Ha kiszámoljuk a terhelőáramot a lekapcsolás előtti pillanatban, az bizony $I=P/U=1W/0.8V=1.25A$. Ekkora terhelőáramok hatására az elemek melegedése is észrevehető, ugyanis a teszt végére akár a 45°C-ot is elérheti.
Nézzük az eredményeket!
A következő grafikonon az elemek kapocsfeszültségét látjuk az idő függvényében. Minél tovább bírja az elem az 1W-os teljesítményt igénylő terhelést táplálni, értelemszerűen annál több energiát lehet belőle kifacsarni. A teszt minden esetben addig tart, amíg az elem kapocsfeszültsége le nem csökken a már említett 0.8V-ra. A tesztelt elemek típustól függően 68 és 83.8 perc közti időtartamig bírták az 1W-os terhelést táplálni.
A következő ábrán rangsorolva láthatjuk a tesztelt elemeket aszerint, hogy mennyi energiát voltak képesek leadni, mielőtt elérték volna a lemerülést jelző 0.8V-os kapocsfeszültséget.
Mi a konklúzió?
Úgy látom, nem születtek nagy meglepetések ebben a versenyben. Az első helyezetthez képest (Duracell Turbo MAX) az utolsó helyezett (TESCO Power Hi Tech) mindössze 18.85%-al van lemaradva. Azt talán mondanom sem kell, hogy ha a két elem árát hasonlítjuk össze, akkor nem 18.85% különbség jön ki, hanem inkább 200% feletti érték.
Ezek alapján az én véleményem az, hogy az árat befolyásoló tényező leginkább nem az, hogy mennyi energiát képes leadni az adott elem, hanem inkább az, hogy mennyit költ az adott gyártó a reklámokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése